Ukryj
Pokaż wszystkie
Wyślij tekst przez e-mail 
Przestrzenie chłopskie. Zmieniające się postrzeganie przestrzeni w XIX–XX w. na Wę-grzech
Streszczenie w języku polskim
Kroniki chłopskie z początku XIX w. są dość rzadkie, a zbiór zapisów sporządzonych przez kilka pokoleń jest niemal unikalny na Węgrzech. Zapisy rodziny Gyüker z Külsőbőcs (dzisiejszy Bőcs, komitat Borsod-Abaúj-Zemplén), sporządzane z różną intensywnością przez cztery pokolenia, obejmują okres od 1787 do 1944 r., czyli półtora wieku. Korzystając z tych materiałów źródłowych, próbuję odpowiedzieć na pytanie, w jaki sposób transformacja świata i sposób postrzegania świata rozpoczęły się na wsi, zwłaszcza wśród chłopów. Jak przejawiała się globalizacja? Jak różne pokolenia, w swoich wspomnieniach, a następnie we współczesnych zapisach, postrzegały swoje najbliższe i dalsze otoczenie? Jak postrzegali wydarzenia i zmiany w kraju i na świecie z tej perspektywy? Porównam również zapisy z źródłami chłopskimi, pasterskimi i edukacyjnymi z innych regionów, aby sprawdzić, na ile można uogólnić główne zmiany zaobserwowane w rodzinie Gyöker.
Słowa kluczowe
Pełny tekst:
PDF (English)Bibliografia
A vajszlói krónika 1830, in: L. Mándoki, Ormánság népéletéből. A Kiss Géza Ormánsági Múzeum állandó kiállításának és szabadtéri bemutatóinak vezetője, Sellye 1979.
Fényes E., Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statis-tikai és geographiai tekintetben, Pest 1837.
Gyüker család feljegyzései. Évszázadok történetei, prep. M. Igaz, in: Néprajzi Közlemények, vol. 22, ed. I. Forrai, Budapest 1979.
Kátai Gábor krónikás könyve, prep. and ed. A. S. Püski Anna, “Néprajzi tanulmányok. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei” 1982, 39.
Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, vol. 3, Békés megye, ed. F. Virágh, Bu-dapest 1993.
Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, vol. 9, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ed. B. Turkovics, Budapest 1996.
Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, vol. 10, Tolna megye, eds. A. Jeney An-drásné, A. Tóth, Budapest 1996.
Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, vol. 14, Jász-Nagykun-Szolnok megye, eds. A. Klinger et al., Budapest 1999.
Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, vol. 18, Baranya megye, eds. J. Kovac-sics, I. Ódor Imre, Budapest 2001.
Öreg Gyüker József krónikája 1787–1866, ed. J. Varga, “Agrártörténeti Szemle” 1964, 6, 3–4.
Vályi A., Magyar országnak leírása, Buda 1796.
A “Hangya” termelő-értékesítő és fogyasztási szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve. 1898–1923, Budapest 1923.
Bali J., Szilágyi M., A személyes paraszti tudás érvényessége. Kisújszállás társadalma és gazdálkodása egy száz évet élt parasztgazda emlékezetében, “Korall” 2007, 27.
Bárth J., Település, in: Magyar Néprajz, vol. 4, Életmód, ed. I. Balassa et al., Budapest 1997.
Boldizsár I., Megtalálni Amerikát? Amerika-képünk egy évszázada, “Nagyvilág” 1986, 31, 8.
Braudel F., Franciaország identitása, 1st edition, Budapest 2003.
Erdei F., Parasztok. Erdei Ferenc összegyűjtött művei, vol. 1, Budapest 1973.
Fél E., Hofer T., „Mi, korrekt parasztok...” Hagyományos élet Átányon, Budapest 2010.
Galuska I., Határhasználat Kesznyétenben a parasztbirtok kialakulásától az 1945-ös föl-dosztásig, in: Borsodi történelmi évkönyv, vol. 4, eds. G. Deák, J. Román, Miskolc 1973.
Hoppál M., Folklór és hagyomány. Válogatott tanulmányok, Budapest 2006.
K. Kovács P., A falu tehene. Szerepe, jelentősége Bőcs község szarvasmarhatartásának tükrében 1956, “Néprajzi értesítő” 1956, 38.
Klein G., Péchy-Horváth R., Községi adattár. Borsod vármegye. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék, in: Vármegyei Szociográfiák-sorozat, vols 5–6, ed. A. Csíkvári, Budapest 1939.
Koloh G., „Szántani lehet, de vetni nem muszáj” Az ormánsági egykézés történetei 1790–1941, Budapest 2021.
Koloh G., Nagybirtok és kisbirtoküzem. Uradalmi és családi gazdálkodás Baranya vár-megyében a 19. században (Pre-publication manuscript).
Koloh G., Református lelkészek és tanítók társadalmi mobilitásának diverzitása a Felsőba-ranyai Egyházmegyében a 19. század első felében, “Korall” 2021, 86.
Niedermüller P., Térformák és térhasználati szabályok a falusi kultúrában, “Kultúra és Közösség” 1981, 8, 5.
Osterhammel J., The Transformation of the World: A Global History of the Nineteenth Cen-tury, transl. P. Camiller, Princeton 2009.
Pócs É., Néphit, in: Magyar Néprajz, vol. 7, Népszokás, néphit, népi vallásosság, eds. T. Dömötör et al., Budapest 1990.
Silling I., Immaculata-emlékművek a Bácskában, “Ethnographia” 2011, 122.
Szilágyi M., A személyes paraszti tudás érvényessége. Kisújszállás társadalma és gazdá-lkodása egy száz évet élt parasztgazda emlékezetében, Budapest 2006.
Szinnyei J., Magyar írók élete és munkái, vol. 9, Budapest 1903.
Szinnyei J., Magyar írók élete és munkái, vol. 10, Budapest 1905.
Tomka B., Globalizáció: jelentések és definíció, “HistGlob Working Paper” 2023, 10.
https://maps.arcanum.com/hu/map/secondsurvey-hungary/ [access: 31.07.2023].
DOI: http://dx.doi.org/10.17951/rh.2025.60.449-479
Data publikacji: 2025-11-28 08:32:17
Data złożenia artykułu: 2024-09-30 10:12:29
Statystyki
Wskaźniki
Odwołania zewnętrzne
- Brak odwołań zewnętrznych
Prawa autorskie (c) 2025 Gábor Koloh
Powyższa praca jest udostępniana na lcencji Creative Commons Attribution 4.0 International License.